Álombálom

Szép lassan elnyelt édes kis szöveged bájos mocsara.Elvakított a rózsaszín köd és a remény,ez a gonosz kis manó könyörtelen hazugságokat sugdosott fülembe.Mélyen elnyelt a homály,amit én akkor puha bárányfelhőnek gondoltam,mely bársonyosan lringatott egy elképzelt…

Mert mid is akartam lenni Neked?A segítőd,ki melletted áll és támogat.Őrangyalod,ki megóv a bajtól.Pajzsod,ki felveszi helyetted a támadásokat,kardod,mely mindig érted harcol.Érted.Lettem volna társad az életben,barátod a nehéz pillanatokban,tettestársad a gonosz csínyekben.Gazdád…

Belép.Körbenéz.Hétköznapi szoba,egyszerü,letisztult berendezés.Felesleges bárminemü cicoma.Kár bele.A szekrényhez lép.Már várja.Ott ül,arcán a ráfestett mosollyal.egy percig elmélázva tekint végig csapzott,szakadozott ruháján,kócos kefehaján.Ha jól megnézné az…

Elindulsz.Monoton baktatsz,mereven előrenézve.Kerülöd a tekinteteket.Mit is adhatnál a rád meredő kiváncsi szempárnak?Nincs mondanivalód.Lépteid hangosan koppannak a rideg betonon.Versenyt kopog az esővel.Minél gyorsabban kapkodod lábaid,annál jobban zuhog.S még ebben a vad…